Peti & Niki = PeNi
Egyikőnk sem volt soha egy nagy utazó, nem hogy világjáró! Viszont, az élet úgy hozta, hogy Indonéziát válasszuk külföldi esküvőnk helyszínének 2015 februárjában. Akkora nagy dolog volt, hogy valóban lehetséges a mi számunkra is eljutni a “paradicsomba”, hogy ekkor még egyikőnk sem gondolta, hogy az elkövetkezendő években nem csak abban az országban fogunk még csodás hónapokat eltölteni, mely akkor örökre belopta magát a szívünkbe, hanem más ázsiai országokban is.
Ez a három hét indonéz esküvő-nászút volt az elindítója mindennek. Szívünk a hazaérkezés másnapjától már vágyott is vissza ázsiába, de nem csak három hétre. Ezért júniusi, itthoni esküvőnk után azon kezdtünk munkálkodni, hogy kilépjünk az irodához kötött mindennapokból, és rugalmas munkaidős, bárhonnan végezhető munkát végezve, egy-egy laptoppal a hátizsákunkban világgá menjünk. Addig is, mentünk, amikor csak tudtunk, és nagyon jól ráéreztünk az Európán belüli hátizsákos utazás, sőt, még a stoppolás szépségeire is.
Így történt, hogy 2016 novemberében az addig megszokott életformánkat lecserélve, egyfajta backpacker stílusú digitális nomádokként, egy-egy laptoppal, hátizsákkal útnak indultunk Délkelet-Ázsiába 7 hónapra. Mivel folyamatosan dolgozunk, és szeretjük minél jobban megismerni a helyi embereket, ételeket, kultúrát és természetet, lassan utazunk, igyekszünk minél több időt tölteni egy-egy helyen. Ezért 2016-os első nagy utunkon két hónapot töltöttünk Thaiföldön, négy hónapot Indonéziában, két hetet Malajziában, és két hetet pedig Isztambulban.
Annyira magával ragadott minket Ázsia, a kultúra, a természet, a kedves emberek, finom ételek és az olcsó életszínvonal, hogy következő “évadban”, 2017 novembere és 2018 júniusa közt is majdnem ugyan ezt az utat jártuk be: az országok nem változtak, csak néhol más városokba, szigetekre mentünk.
A “harmadik évad” már teljesen máshogy alakult. Nem amiatt, mert unnánk ugyan azt a 3 ázsiai országot, mert megunhatatlanok számunkra, annyi csodát rejtenek, hanem mert jelenésünk volt november végén és május elején bizonyos családi eseményeken, és így, akkor már a karácsonyt is itthon töltöttük mindenki nagy örömére 🙂
Nem mondtunk le így sem az utazásokról, két esemény között sem ültünk otthon a fenekünkön. 2018 november közepén Marokkóba mentünk 3 hétre, ami az első találkozásunkat jelentette Afrikával. Nagyon imádtuk, nagyon új volt, teljesen más volt, de még mindig Ázsiát választanánk, ha valahova elutazhatnánk most rögtön.
Mivel karácsony és május között szabad volt a pálya világjárás terén, hamar be is szereztük legújabb ázsiai repjegyeinket, ám ez úttal kicsit más útvonalat választottunk. Budapestről egyenesen Thaiföldre repültünk, ahonnan pár nap Bangkok után 2 hétig Shukhothai-ban, majd egy hónapig Koh Kood álomszigetén folytattuk tovább a dolgos mindennapjainkat.
A következő másfél hónapot két új országban töltöttük. Átbuszoztunk Thaiföldről Kambodzsába, ahol másfél hetet laktunk egy 4*-os szállodában ingyen az Angkor Wat-tól nem messze. Ezt követően pedig Vietnámba buszoztunk, és Ho Si Minh-ben töltött pár nap után egy-egy hetet északon, Sapá-ban, a hegyekben, majd a Halong Bay egyik szigetén, Cat Ba-n töltöttünk. Az egy hónapos vízumunk lejárata előtt volt még egy hetünk a vietnámi fővárosban is, Hanoiban.
Egy hosszabb nyári szünet után elkezdődött a PeNi utazgatások IV. évada, amikor vettük a bátorságot, és nem a jól megszokott Ázsiába, hanem teljesen új élmények után kutatva Amerikába indultunk. Eddig nem bántuk meg, sokkal de sokkal jobb élmény, mint ahogy előre gondoltuk!
