Montenegró eddig még nem csábított minket nyaralásra, de idén nyáron erre esett a választásunk ár-érték-elvárások tekintetében. Kocsival mentünk, méghozzá öten, családi nyaralás céljából, és meg kell hagyni, jól választottunk!
Montenegró autóval
Az út nem rövid, kisebb megállókkal is 12-13 óra, de eltelik gyorsan, ha jó társaságban van az ember, vagy ha nem vezet, hanem alszik 😀 Horvátország – Bosznia útvonalon mentünk, sokszor nagyon vidéken, mini falvakon át. Érdekes volt megfigyelni így átutazóban is a helyiek életet, mintha pillanatfotókból készült sorozatot néztünk volna. Emlékszünk, volt egy falu, ahol a főút mentén minden ház előtt volt egy kis hokedli, vagy pad, és a legtöbben ült is legalább egy idős ember. Ahol éppen nem ültek, ott azért nem, mert a szomszédban voltak, vagy főztek, mert még délelőtt volt. Volt egy olyan város is nemsokkal később, ahol ezt a “humán térfigyelő rendszert” olyan szintre fejlesztették, hogy az utcára néző emeltei erkély panoráma üveges volt, mögötte szék, asztal, szék… Egy idő után megritkultak a falvak is, és leváltotta az eddigi látnivalót a természet. Hegyek jöttek, egyre hatalmasabbak, egyre durvább, egyre keskenyebb, és egyre rosszabb minőségű szerpentines utakkal. A Bosznia – Montenegró határ előtt még annak a szűk útnak is le volt szakadva fele, és autóval már nem lehetett találkozni, csak úton bandukoló tehenekkel…
Montenegróba érve a Durmitor Nemzeti Park mentén autókáztunk, ahol sajnos nem tudtunk megállni időhiány miatt, de most már tudjuk, hogy legközelebb itt is megéri megállni pár éjszakára, mert lenyűgöző hegyek, völgyek vannak arra!
Budva
Nem hiába ez Montenegró legnagyobb tengerparti városa, tömve is van rendesen turistákkal, luxusszállodákkal, agresszív sofőrökkel, kemény forgalmi dugókkal. Ennek ellenére, aki nem a belvárosban foglal szállást, nagyon tudja élvezni ezt a helyet – mi is így voltunk! 🙂
3-4 km-re laktunk a belvárostól, és mivel a jobb strandok is erre voltak, elég volt csak vacsira beautókázni a városba, illetve akkor, mikor megnéztük az óvárost és a városon túl fekvő strandokat, naplemente pontokat.
Nagyon finomakat ettünk minden alkalommal, nem csalódtunk a neten talált, sokak által ajánlott, jóra értékelt éttermekben, kajáldákban. Egyik alkalommal rendeltünk egy nagy tálat helyi specialitásokkal, de több, mint egy órát kellett rá várni, és ekkorra már olyan éhesek voltunk, hogy még csak eszünkbe sem jutott lefotózni, nekiestünk, mint aki egy hete nem evett 😀 Nagyon finom volt!!!
Két programot mindenképp ajánlunk, amit nem biztos, hogy megtalál az ember a neten, ha beírja, hogy ‘Budva TOP 10 látnivalók, ez pedig a naplemente és az esti panoráma a kivilágított városra.
Naplementére tökéletes éttermeket találunk a Sveti Stefan strandtól kezdve dél felé, de ha már túl vagyunk a vacsin, akkor is van olyan étterem, aminek hatalmas parkolójából bármikor megcsodálhatjuk a naplementét, és nem zavarunk senkit.
Este pedig, a kivilágított panorámáért Budvából hegymenetbe kell kapcsolni, és felfelé autókázni, mintha el akarnánk hagyni az öbölt. Itt lesz egy-egy kis pihenő megálló az út mentén, ahova ha sötétedés után megyünk, lenyűgöző látványt nyújt az öbölben elterülő kivilágított Budva város. Nagyon szép, megéri felkocsikázni!
Budva strandjai
Az egy hét alatt sikerült elég jól bejárni a környék strandjait, és kiválasztani az abszolút nyertest.
A legtöbb helyen ingyenes a parkolás, és van is hely bőven, de a délebbre fekvő strandoknál megkérik az árát annak, hogy nincs sok hely parkolni, mivel nincs nagy területű lapos terület a part előtt, hanem meredeken ereszkedik le az út közvetlen a strand mellett. Általánosságban megállapítottuk, hogy aki nem fizet napágyat és napernyőt, az bizony nagy eséllyel kap napszúrást. Még akkor sem lehet egész nap elviselni a tikkasztó hőséget, ha van rajta kalap! Mi vittünk kis strandra való sátrat, illetve nem reggeltől estig feküdtünk az Adria partján, hanem csak fél napokat.
Van egy strand, a Ploce, ahol viszont kötelező napágyat bérelni, mert nincs betonmentes tengerpart, ahova ki lehetne feküdni egy kis törölközőre vagy plédre – és ezért ingyenes a strand. Ez a hely amúgy nagyon tuti! Annak ellenére, hogy nincs belépő, több medencét is szabadon lehet használni a tengerben fürdőzés mellett. Az étel-ital árak nem túl barátságosak, és bevinni sem lehet semmit. Folyamatosan parti pincérek flangálnak fel-alá, szól a zene, csinálják a hangulatot a bulimedence környékén, ami délután 4-kor már teljesen tele van. Ha sikerült bejutnod, és elfogyott amit ittál, akkor ha nem rendelsz egyből újat, szépen ki lehet fáradni, mert nyolcan jönnek a helyedre olyanok, akik ott költik el az átlag magyar fizetés nagy részét egy délután alatt…
Az egyik leghíresebb strand a Sveti Stefan, ami a híres Sveti Stefan kisszigettel szemben helyezkedik el. Ez eredetileg egy kis halászfalu volt, a legmagasabb pontján a Sveti Stefan nevű kis templommal, amiről a sziget a nevét kaptat. Ma már az egész sziget egy luxus hotel, ahol rendszerint sok híresség tölti a nyaralását. Nem hiába, hisz a National Geographic beválasztotta a világ 50 legszebb helye közé, és egy Aranyalma nemzetközi díjat is elnyert, ami csak a legexkluzívabb nyaralóhelyek kaphatnak meg!
A mi kedvenc strandunk a Jaz beach lett, aminek vannak a nagyobb kavicsos, apróbb kavicsos partszakaszai mellett homokos részei is, ami jól jön, ha nem bérel 5db napágyat a család. Ez volt az egyetlen strand, ami van olyan nagy, hogy nincs tömegnyomor, és még a sátornak is jut hely kényelmesen. Itt már barátságosabb árakon lehet enni-inni is, bár mi nem kóstoltunk semmit, előre ki voltak nézve minden estére a jó értékelésű helyek Budvában.
Látnivalók
Természetesen két strandolás között megnéztük a Budva óvárosát is, ami régen egy szigeten, de ma már egy félszigeten helyezkedik el Budvában. Az itt található házak, falak többsége 2500 éves, és nem nehéz eltévedni közöttük a kis márványos, szűk utcácskákon sétálgatva. A környéken tovább sétálva megnézhetjük még a Balerina szobrát és Szent Miklós-szigetet is, ahova hajóval lehet átjutni kirándulni, romantikázni.
Egy nap elindultunk megnézni Kotort és a Kotori-öbölt. Nagyon hangulatos sétálni az öböl partján, majd egészen be a kotori óvárosba, ami szintén kész labirintus, mint a budvai, de nagyon hangulatos. A hegymenetet nem vállaltuk be a hőség miatt, főleg, hogy még nekünk kellett volna fizetni, hogy a tükörsima csúszós macskaköves kis ösvényen felmásszunk megnézni a magasba épített erődöt…
Gyorsan eltelt az egy hét így, hogy szép helyeket láttunk, jó strandokon fürödtünk, finomakat ettünk, és jól éreztük magunkat. Hazafelé kis kitérővel jöttünk, megnéztük Mostart Boszniában, erről külön beszámolót írtunk. olvasd el, megéri! 🙂