GALUNGAN ÉS KUNINGAN
A Galungan és Kuningan ceremóniák Bali olyan jelentős ünnepei, mint az újév. Ezt az ünnepet 210 naponta tartják, így minden évben kétszer is lehetőség van részt venni rajta 🙂
A Galungan szertartás mindig egy szerdai napon kezdődik, így 2017-ben április 5-én vette kezdetét hivatalosam, de a készükődés már elkezdődött előtte három nappal: elő kellett készíteni a sok felajánlást az Isteneknek, megsütni a rizssütiket és disznót, csirkét vágni.
Maga az ünnep 10 napig tart, ez időre minden ház és épület elé színes, feldíszített bambuszoszlopot (penjort) állítanak, amik így hosszú időre díszbe öltöztetik az utcákat, és különféle felajánlásokat tesznek a díszes oszlopokra épített mini oltárba 🙂 A 10 napos ünnepkörnek szimbolikusan igen mély jelentése van: az univerzális rend, a jó (dharma) győzelme a káosz, a rossz felett (adharma).
A helyiek hite szerint Galungan ünnepének idején az istenek leereszkednek a földre, és az emberek között járnak. Tíz nap elteltével, szombaton, bekövetkezik a Hari Raya Kuningan, ami leginkább talán a halottak napjához hasonlítható.
Reggel az emberek felajánlásokat, apró áldozati tálkákat kínálnak fel az elődeiknek s az isteneknek, majd templomokat látogatnak, imádkoznak. Akik pedig tehetik, egyik nap a családjukat is meglátogatják. Ami viszont mindenkinek kötelező az az, hogy ellátogasson az anyatemplomba, a Besakih templomba ez alatt a 10 nap alatt.
Volt szerencsénk a Galungan-t azzal a kedves családdal, szűk falusi közösségi hangulatban ünnepelni, akiknél ingyen laktunk egy hónapig.
Együtt végigjártuk a falu 3 templomát, ahogy szokták: imádkoztunk a teremtő Brahma, a fenntartó Visnu, és a reinkarnációért felelős Siva templomában, és elvittek minket az anyatemplomba is, ahova ilyenkor idegen nem léphet be csak úgy. Kivételes élmény volt!
Egyik nap csatlakoztunk még az utcai felvonuláshoz is: az ünneplő tömeg zenés kísérettel körbejárja a környéket, és miután mindenki becsatlakozott aki csak szeretett volna, közösen imádkoznak egy nagyot.
Ez által egy kicsit mélyebb betekintést nyertünk a Hindu valláskultúrába. Megtanultuk a szertartásukat, a virágok, füstölők jelentőségét, hogy miért állít mindenki penjort, azaz gyönyörűen feldíszített bambuszrudat, hogy a rizst miért ragasztják a harmadik szemükre és torokcsakrájukra és miért szórnak bele belőle több kilóval a medencébe 
A miértek egy része a Kuninganról szóló cikkünkből kiderül, de nem árulunk el mindent, hogy ki tudd magad deríteni, ha ez alatt a szép ünnep alatt látogatsz Balira 🙂 Mindenki nagyon nyitott és kedves, befogadó, szívesen mesélnek a kultúrájukról. A templomokban a látogató zenével, mosolygó, imádkozó emberekkel és kedves szavakkal, szent emberekkel találkozhatsz.
Hatalmas élmény volt, így biztosan csatlakozunk a Kuningan-hoz is!
A 10 nap alatt minfenfelé ünnepségeket rendeznek. Hírt kaptunk, hogy utolsó este a szomszéd városban fogják tartani, így elmotoroztunk.
Hatalmas piac, és búcsú-szerű hangulat fogadta az oda látogatókat, majd este elkezdődött a show: gyönyörűen feldíszített színpadot varázsoltak az egyik templom elé, és bő egy órás fellépés vette kezdetét. Jöttek fellépők mindenfelől, még Jáváról is. Mindenki a saját hagyománya szerint táncolt. Nem mondjuk, hogy mindegyik gyönyörű volt így idegen szemnek, de bámulatos volt mind!
Ezek után a saját falunk előadását sem hagyhattuk ki. Felöltöztünk szépen a balinéz ünneplős ruhánkba, és átmentünk a többiekkel a szomszédos templomba, ahol a helyi férfiak és asszonyok adtak elő hobbi módon betanult előadást. Ez pont emiatt elég komolytalan volt, és szöges ellentéte volt az előző, profi előadásmódnak, de szívvel-lélekkel játszottak, énekeltek, táncoltak, és pont ezért volt nagyon szerethető 🙂