2022 tavaszán járunk időben, mikor az otthon töltött tél és a sürgető, sok időt és energiát felemésztő aktuális teendőink után már nagy szükségünk volt egy kis pihenésre. Itt persze ne a “rendes” pihenésre gondoljatok, hanem a PeNi-félére, ami ugyan úgy munkás hétköznapokat jelenti, csak új környezetben, új impulzusokkal, új élményekkel feltöltődve. Szóval muszáj volt mennünk valahova, mindegy hova, csak új hely legyen, viszonylag olcsó, egyszerű úticél és mielőbb indulhassunk. Így kötöttünk ki Máltán.
Bugibba
Központi, jó tömegközlekedéses, mégis alacsonyabb árkategóriás városban foglaltunk szállást, Bugibbában. Miután leszállt a gépünk Máltán, kb. 50 perc buszozással jutottunk el oda.
Onnan különféle buszokkal tudtunk kirándulgatni, a környéken pedig gyalogtávra voltak jó árú éttermek, pékségek. A város maga nem volt túl meggyőző számunkra. Jellegtelen, nem sok hangulata volt. Ez a kijelentés mondjuk a többi városra is érvényes, természetesen az óvárosi részeket kivéve, amik viszont nagyon szuperek voltak mindenhol!
Valletta
Fél nap alatt körbe tudtuk sétálni Málta fővárosának, Valettának az óváros részét. A hangulatosabb épületek között már szívesebben andalogtunk a néhol széles, de egész kellemes napsütéses időben. Igazán lehetne az egész sziget ilyen jellegű…
Marsaxlokk
Hosszas buszozás után jutottunk el ide, de nem bántuk, nézelődtünk az úton is. Nagyon mesebeli ez a halászfalu a sok színes, vízen ringatózó kis csónakjával! Kis színes padokra lehet leülni a kikötőben, és nézni, ahogy jönnek-mennek a halászok a hajóikkal, ahogy zajlik az élet a kis faluban. Vacsira sajnos nem maradtunk, mert épp útlezárások voltak, és kérdéses volt a buszközlekedés, pedig biztos nagyon ízletes ételeket kínálnak a friss, aznapi fogásokból!
St. Peter’s Pool
Marsaxlokk halászfaluból egy kb fél órás sétával jutottunk el a St. Peter’s Poolhoz. Az oda vezető út nagyon furcsa érzést keltett bennünk, olyan szürreális volt az egész. A puszta közepén egy dombon kígyózott keresztül egy kis gyalogút, aminek a kétoldalán világított a fehér törmelékből épített fal, a távolba nézve viszont gyülekeztek a sötét felhők… Kellemes volt maga a séta, és nagyon megérte, mert még ilyen borús időben is nagyon szép volt a tenger. Sokan imádják ezt a helyet, mert a búvárkodáson kívül lehet itt meditálni, olvasni, romantikázni, jobb időben pedig természetesen fürdeni és vízbe ugrálni is a sziklákról. Nyáron szikrázó napsütésben ez a hely igazi gyöngyszeme Máltának!
Popeye falu
Új mondás született, mikor ott jártunk: Ritka, mint a 101-es busz. Ezzel mentünk volna ugyanis a Popeye falut megnézni, csak hát nem jött. Mást írt a Google, mást a máltai tömegközlekedéses app és más állt a busz tábláján. A 25 perc várakozás utáni 25 perc séta alatt sem jött, bár ez nem az első ilyen eset, mikor nem tudjuk mihez tartsuk magunkat buszközlekedés szempontjából… Nem baj, mert szép és hangulatos környékén sétáltunk, szerencsére napsütésben. Popeye faluba nem mentünk be, ami amúgy belépős, inkább csak kívülről csodáltuk a néha orkán erősségű szélben. Nagyon szuper hely amúgy, nekünk bejött!
Golden Bay Beach
Az időjárás nem volt túl kedves hozzánk, mert igaz, hogy ahogy teltek a napok, egyre többet sütött a nap, de cserébe sokkal durvább lett a szél. Mégis, ez a kombináció tökéletes a tengerparti kirándulásokhoz, mert így legalább csodaszép a víz!
Egyik híres strand Máltán a Golden Bay. Lent a parton van egy kis bár, ahova jól esett beülni egy kávéra.
Kis kirándulással, a szikla tetejéről megnéztük a szomszédos strandot is, a Riviera Beach-et, ahol egy kis középkori őrtorony áll.
Elképesztőek tudnak itt lenni a naplementék, sokan kifejezetten csak ezért jönnek le a partra, erre a fél-egy órára. Szerintünk viszont érdemes előbb, mert jókat lehet kirándulni a part mindkét oldalán húzódó sziklafalon.
Mdina
Nagyon szeretnivalónak találtuk Málta régi fővárosát, Mdinát, vagy ahogy még nevezni szokták, a Csendes Város. Ódon, szűk utcái többnyire csak gyalogos közlekedésre alkalmasak, így nagyon békés az egész. Nyugodtan, csendes környezetben lehet sétálgatni az amúgy lakott óvárosi részen.
A Szent Pál katedrális sajnos zárva volt, de az Angyali Üdvözlet kápolnát sikerült belülről is megnéznünk. Csodás amúgy a panoráma a környező településekre és a messzi tengerre a város magasabb fekvése miatt!
Mosta Rotunda bazilika
A Mosta Rotunda bazilikát utolsó nap látogattuk meg. Nem csak kívülről tűnik hatalmasnak az épület, belülről is az: csak a kupolája 39m átmérőjű, így ez a negyedik legnagyobb a világon! Csodaszép díszes és ízléses az egész, órákig lehet gyönyörködni benne!
A története igen érdekes és csodaszámba megy: 1942. április 9-én úgy pattant le egy 50 kg-os bomba a Rotunda egyik tornyáról, hogy nem robbant fel (már önmagában ez is csoda), de néhány perccel később egy másik bomba is érkezett, ami viszont már átlyukasztotta a kupolát. Ez úgy gurult végig a templomban az épp bent lévő 300 ember között, hogy nem felrobbant fel.! A vallásos helyiek ezt igazi csodaként élték át, amin egyáltalán lepődünk meg, hiszen senki sem sérült meg!
Nagyon magunkba akartuk szívni a máltai hangulatot, de ez így tavasszal sajnos nem sikerült. Kerestük-kerestük, de nem találtuk. Lehet, hogy a szezon előtti, hűvösebb időjárás miatt volt, hogy a tenger sem volt még alkalmas fürdésre, a nap sem sütött olyan melegen és a tenger sem volt még olyan, mint amitől elállna az ember szava, a kiszámíthatalan buszok is sokszor bepiszkítottak a programba, és ha már piszok: mindenhol tele volt a járda kutyapiszokkal. Sajnáljuk, hogy ezek így összegyűltek bennünk, egy rövid tengerparti nyaralásra valószínű alkalmas Málta, de mi nem hisszük, hogy visszatérnénk már oda…
