Bangkok
Utunkat Madridból Bankokba a Jordán légitársasággal folytattuk. Ammanban volt az átszállás, ahol megpihentünk pár órát. A légitársasággal és a repülőgépekkel maximálisan meg voltunk elégedve, főleg az Ammanból Bangkokba induló 787-essel. Nagyon színvonalas gépet és kiszolgálást kaptunk, az út pedig varázslatos volt!
Pár óra repülés után az égbolt olyan színekben pompázott, mint tán még soha sem, legalábbis mi még ehhez foghatót még nem láttunk! A Hold is annyira fényesen ragyogott, lágyan átölelte az egész égboltot, mi pedig a békésen szunnyadó felhőket a végtelen magasból csodálhattunk. Párszor félálomból ébredve sem tudtuk, hogy ébren vagyunk-e, vagy álmodunk. Majd mikor elkezdték felszolgálni a reggelit, és kicsit éberebbek lettünk, már-már gyanússá vált, hogy még mindig nem váltotta a Nap a Holdat, pedig rég kellett volna neki. Majd, mintha a tudatunkban felmerült kételyre reagált volna a Világegyetem, szép fokozatosan elkezdett világosodni. Pár perc alatt verőfényes napsütés borította a repülőt. Ekkor ébredtünk rá, hogy nem azért nem működött az ablakot sötétítő/világosító konzol, amit annyira lelkesen nyomkodtunk még induláskor, mert elromlott, hanem mert a személyzet alvásához állította be, de mégis meghagyva a kilátás lehetőségét. Elsőre csalódottan konstatáltuk, hogy az egész csak illúzió volt, mert színes üvegen keresztül láttuk a világot sokkal gyönyörűbbnek, mint amilyen valójában – ahogyan sokszor a valóságban is tesszük. Majd, ahogy ez a gondolat végigfutott elménkben, tovább is szárnyalt a felhőkkel, melyek felett elhaladtunk, így továbbra is a csodálatos élmény varázslatos hatása alatt tartva minket. Hiszen, amit akkor megéltünk, éreztünk, valós eufórikus érzés volt, hiába félálomban történt és a személyzetnek volt köszönhető. Átéltük, és csak ez számít.
Megérkeztünk Bangkokba.
Bangkokba érkezésünk után a levelgőben közlekedő vonattal indultunk be a városba, majd a végállomásánál levadásztunk egy TUKTUK-ot aki elvitt a szállásig. Mint utólag kiderült, egy elég csúnyán sikerült lealkudnunk az árat, így mi nem kerültünk fel a Bangkokban lehúzott turisták listájára :)! 😀
Szállásunk egy egyszerű kis hotel volt. A szoba egy ágyból és egy klímából állt. Utóbbi, de akár mindkettőre is vonatkozhat, hogy Bangkokban erősen ajánlott. Olcsó szállásokhoz hűen, nem volt melegvíz, csak hideg. Ez a nagy meleg miatt nem jelentett problémát – egészen a hajmosásig… 😀
Miután megtaláltuk és elfoglaltuk a szállast, néztünk valami streetfood vacsit és pihiztünk.
Négy napunk van csak itt, de mivel a munkanap az itt is munkanapotthoni naptár szerint, a szállás előterében dolgoztunk kisebb megszakításokkal, egyfrissítő kókuszkíséretében 🙂
Amennyire időnk engedte, meglátogattuk a környék nevezetességeit, ettünk a helyiek által látogatott utcai kifőzdékben, és igyekeztünk minél több thai ételt megkóstolni. (skorpiót, pókot, kukacokat meghagytuk a bevállalósabbaknak).
Nem könnyű tájékozódni és kiismerni magunkat Bangkokban, többször sikerült elvesznünk GPS-szel is.
Összességében Bangkok büdös és koszos. Nagyon. Durva a szmog a városban, 100éves buszokkal vannak tele az utak, melyeket ahelyett hogy lecserélnének vagy múzeumba vinnék őket, felszerelnek GPS-szel és LCD tévével. A fekete füstöt kipufogó kocsik, furgonok is igazán kellemes látványt tudnak nyújtani, de legfőképp szagot árasztani… Ettől függetlenül Bangkok kötelező, mert van kultúra, látnivaló bőven. Ha nem is hosszú távra, pár napra mindenképp.
A várost és az élményeinket bemutató kis videónk: